Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 37 találat lapozás: 1-30 | 31-37
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Balog István

1999. július 22.

Augusztus 7-én Pálfalván az ünnepi istentiszteleten Tőkés László püspök fog igét hirdetni, majd a református templom kertjében felavatja Balog István képzőművész obeliszkjét, amely Teleki Blankának, Teleki Emmának és De Gerandó Ágostnak állít emléket. Ez alkalommal állít kopjafát a Szatmári Esperesi Hivatal, az 1848?49?es szabadságharc hőseinek emlékére. A kopjafa elhelyezésére azért választották Pálfalvát, mert megyénkben ehhez a településhez kötődik annak a személyiségnek a neve (Teleki Blanka), aki a legtöbbet tett a szabadságharc eszméinek a megvalósításáért. A nőszövetség és a református egyház állít emléktáblát annak a négy volt pálfalvi lakosnak az emlékére (Varga Lajos, Farkas Solem, Horotán György és Groza Miklós), akik a második világháborúban vesztették életüket. /Pálfalva. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 22./

1999. augusztus 30.

Negyedszer fogadhatta vendégeit a Balog István művészeti menedzser irányította nagyenyedi alkotótábor, ahol a hazai művészeken kívül tizennégy ország festői, grafikusai, szobrászai iparművészei és fotóművészei alkothattak zavartalanul két hétig. /Befejeződött a IV. Enyedi Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

1999. október 27.

Nagyváradon Balog István 1956-ban elhunyt nagyváradi festőművészre emlékeztek az épülő rogériuszi református templom sírkertjében. Sírkövét Kordics Imre műemlékvédő találta meg az egymásra halmozott sírkövek között. /Festőművészre emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

2000. augusztus 19.

Aug. 18-án Nagyenyeden megnyitották az ötödik nemzetközi képzőművészeti alkotótábort. Az augusztus 30-ig tartó esemény szervezői az Inter-Art Alapítvány és a nagyenyedi polgármesteri hivatal. A rendezvény fő szervezője, Balog István elmondta: az idén negyven résztvevőjük van, a külföldről is érkeztek meghívott, főleg fiatal képzőművészek. Az V. Nagyenyedi Nemzetközi Művésztelep minden résztvevőjének három-három ott készült alkotását mutatják be az augusztus 29-i táborzáró kiállításon /Ördög I. Béla: Megnyílt az V. Nagyenyedi Nemzetközi Művésztelep. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

2000. augusztus 21.

A jelenleg zajló V. Nagyenyedi Nemzetközi Művésztelep kezdeményezője és táborvezetője Balog István festőművész-grafikus /sz. Nagyenyed, 1968. jún. 6./ jelenleg a bukaresti American University művészeti részlegének hallgatója. Csoportos kiállításokon (többek között Tokióban), nemzetközi MAIL ART kiállításokon, karikatúraszalonokon (így Torino, London, Tokió stb.), a Los Angeles-i Ron Hubbard Nemzetközi Grafika Versenyen vett részt, egyéni kiállításai is voltak itthon és külföldön. Művészeti díjakat nyert. /Bemutatjuk Balog István festőművész-grafikust. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

2001. március 12.

A nagyenyedi nemzetközi képzőművészeti festőtábor tavaly volt ötéves. Bukarestben, a Román Irodalmi Múzeum galériájában nyílt meg képzőművészeti tárlatuk. A kiállításon 21 ország művésze 51 alkotással képviselte magát. A kiállítás szervezője a Nagyenyedi Inter-Art Alapítvány volt, melynek elnöke, Balog István most azon fáradozik, hogy a Bukarestben bemutatott munkákat Indiába is vigye. /Horváth Gyöngyvér: Bukaresti kiállításon öt év alkotómunkája. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

2001. április 19.

Balog István, a nagyenyedi Nemzetközi Alkotó Tábor szervezője, nemrég tért haza Indiából, ahova tíz erdélyi képzőművész (Kőmíves Andor, Munteanu Marcel, Horváth Gyöngyvér, Horváth Attila, Ilie Adriana, Luga Alexandru, Kléh Gyöngyvér, Fülöp Mária, Fleiss Dorohea, Balog István) 30 munkáját vitte el kiállításra. Elmesélte, hogy a tavalyi tábor egyik résztvevője volt Chiru Chakravarty indiai festőművész, aki közbenjárt, ennek eredményeként megérkezett a hivatalos meghívó Bombay-be. Balog István egyben az Inter-Art alapítvány elnöke, és egyik fő céljuk az ilyen jellegű rendezvények támogatása és szervezése.- Idén októberben megszervezik Nagyenyeden az indiai képzőművészek csoportos kiállítását. /Horváth Gyöngyvér: Erdélyi képzőművészek kiállítása Indiában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

2002. április 10.

Horhát Miklós /sz. Nagyenyed, 1955. ápr. 21./ református lelkipásztor Lőrincrévén. Utolsó festészeti kiállítása 1978-ban volt Nagyenyeden, festményei megtalálhatók külföldi magángyűjteményekben, Magyarországon, Ausztriában, Németországban és Hollandiában. Most apa és fia egy közös tárlaton jelentkezik, ez az ifjú Horhátnak régi álma volt. /Balog István: Apa és fia egy tárlaton. Beszélgetés Horhát Miklós festőművésszel. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 10./

2002. május 13.

Máj. 10-én rendezték meg immár hetedik alkalommal a végzős diákok hagyományos bálját Nagyenyeden , a Bethlen Gábor Kollégiumban. /Balog István: Bethlen-bál Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 13./

2002. június 4.

Máj. 31.–jún. 2. között ünnepelte 380-ik születésnapját a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium. Az ünnepség egyik eseménye a második alkalommal megszervezett Szórvány Színjátszó Találkozó volt. Több mint 200 fiatal színjátszó jött el Enyedre az ország több szórványvidékéről, és háromnapos előadássorozat keretén belül mutatták be produkcióikat. Képviselve volt a találkozón Temesvár, Lupény, Vulkán, Gyulafehérvár, Bethlenszentmiklós, Igazfalva, Magyarlapád, Felvinc, Marosújvár, Magyarbece és Nagyenyed. Dr. Kötő József rámutatott: egyáltalán nem véletlen az, hogy Nagyenyeden került sor a színjátszó találkozóra, a történelmi múltú város ugyanis már a XVII-ik században látott magyar nyelvű színjátszást. Szintén a Bethlen Napok keretén belül rendezte meg a kollégium a Nemzedékek találkozóját, melynek fő célkitűzése: első ízben összehívni a városban élő nyugdíjas pedagógusokat. /Balog István: Bethlen-napok Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 4./ A megszüntetésre ítélt becei iskola színjátszói mellett a lupényiek is sikeresek voltak. A szakmai megbeszélés tisztázta mindazokat a kérdéseket, amelyek a játékkal, vagy az anyanyelv szórványbeli védelmével kapcsolatosak. /Bakó Botond: Bethlen-napok és szórványszínjátszók második fesztiválja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

2002. június 10.

Jún. 8-án Nagyenyeden ballagott a Bethlen Kollégiumot 140 végzős diákja. A végzősök a Bethlen indulót énekelve átadták a kollégium zászlóját a következő nemzedéknek. A főiskolások népviseletben ballagtak. Idén is a díjkiosztások jelentették a rendezvény utolsó pontját. A rendezvény végén diákok és tanárok virágot helyeztek el Bethlen Gábor fejedelem, iskolaalapító szobránál. /Balog István: Elballagtak az enyedi diákok. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 10./

2002. július 9.

Júl. 7-én nyílt meg Magyarlapádon az ötödik alkalommal megrendezett Nemzetközi népzene és tánctábor. Hat ország (Magyarország, Németország, Brazília, Amerikai Egyesült Államok, Japán és Románia) 80 résztvevője jelentkezett. Könczei Árpád zeneszerző és koreográfus, a Duna Televízió szerkesztője, a vásárhelyi Maros művészegyüttes művészeti igazgatója fogadta el a szakmai irányító tisztséget. /Balog István: Népzene és néptánctábor Magyarlapádon. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 9./

2002. július 30.

Júl. 23-án nyílt meg a békéscsabai Pallas Galériában Balog István és Victor Ioan Cacovean nagyenyedi festőművészek kiállítása. /Nagyenyedi festőművészek bemutatkozása Magyarországon. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 30./

2002. július 30.

Nemrég hazalátogatott szülővárosába a Nagyenyedről elszármazott, Magyarországon élő Holányi Julianna művésznő. A nagyenyedi Bethlen Gábor kollégiumban végezte középiskolai tanulmányait, majd a kolozsvári Műszaki Egyetemen szerzett oklevelet. Kedvelt technikái az akvarell és a pasztell. Alkotásai számtalan országban, a világ összes kontinensén megtalálhatók. Több mint 100 csoportos és 41 egyéni kiállításon mutatta be képeit. Legutóbb Marosvásárhelyen állított ki a nyár elején. Torockói témájú képeket állított ki, mert Torockó nagyon közel áll a szívéhez. /Balog István: Erdély vonzása. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 30./

2003. március 10.

Márc. 7-én Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában megnyílt Balog Istvánnak, a nagyenyedi művésztelep vezetőjének festészeti tárlata. A szerző Kutyaélet című első kötetének bemutatójával egybekötötték a kiállítást. Kutyaélet című, 2002-ben megjelent első kötete az ifjú tollforgató életérzéseinek szavakba öntése. Látszólag fantasztikus írások gyűjteménye, földöntúli lények, szellemek népesítik be az író grafikáival illusztrált kötetet. /Németh Júlia: Az írás és a képírás varázsa. Balog István kolozsvári bemutatkozása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

2003. augusztus 19.

A nagyenyedi Inter-Art Alapítvány és főszervezője, Balog István nem mindennapi művészi csemegével lepte meg Kolozsvár műértő közönségét. A Nagyenyeden immár nyolcadik alkalommal megrendezett nemzetközi képzőművészeti alkotótábor két egyiptomi résztvevőjének, Ashraf Abbas El-Hady festő- és grafikusművésznek és Ehab Abdalla szobrászművésznek, a kairói Képzőművészeti Egyetem tanárainak alkotásából rendezett kiállítást a Reményik Sándor Galériában. /(-etha): Egzotikum és korszerűség. Egyiptomi művészek kiállítása a Reményik Sándor Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

2003. december 4.

A nagyenyedi Balog István nyolcadik éve fáradhatatlan szervezője Nagyenyeden az augusztusban zajló nemzetközi alkotótábornak. Grafikáiból és festményeiből nov. 30-án nyílott kiállítás a Kairói Nemzetközi Kulturális Központban az ottani román nagykövetség támogatásával, december 1-jén pedig a Bombay Artist Centre-ben nyitották meg tárlatát. /Horváth Gyöngyvér: Határtalan nagyenyedi képzőművészet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

2005. augusztus 29.

Balog István álma valóra vált. A nagyenyedi Inter-Art művészeti alapítvány immár 10. alkalommal bonyolította le sikerrel alkotótáborát amelyre majd minden kontinensről eljöttek. A hétvégi kiállítás fénypontja, a Kováts Krisztián alpolgármester személyes közbenjárását élvező, még felújítás alatt álló, a kibővített galériában megnyitott kortárs képzőművészeti múzeum volt, melyben teljes felújítás után a tíz év alatt született alkotások fognak sorakozni. /T. A.: Milyen kicsi a világ... = Nyugati Jelen (Arad), aug. 29./

2006. január 25.

Január 25-én jár le a magyar történelmi egyházak elkobzott ingatlanjainak visszaszolgáltatását célzó dokumentumok leadási határideje. Hozzávetőlegesen 2000 ingatlant kértek vissza a magyar történelmi egyházak. Az Erdélyi Református Egyházkerület összesen 650 ingatlant kért vissza, ebből közel 140-et meg is kaptak. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 49 kérést nyújtott be, jelezte Máthé Edit jogtanácsos. Ezek tárgyát földterületek, erdők, és jelentős számban ingatlanok képezik. “Mi mindent visszaigényeltünk, ami egykor a miénk volt; ha tudomásunkra jutott, hogy egy terület, vagy ingatlan valamikor a római katolikus egyház tulajdonát képezte, azonnal kértük azt” – nyilatkozta Fodor József általános helynök. Közlése szerint a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye eddig csupán 1000-1200 hektár termőföldet és erdőt kapott vissza, s most újabb 5-6 ezer hektárt kértek főleg Nagyváradon és környékén. Összesen 186 ingatlant igényelt vissza a szatmári római katolikus püspökség, ezekből a mai napig a hivatalos formaságok szerint 15 került vissza tulajdonába. Balog István, a püspökség jogtanácsosa szerint a bizonylatok beszerzése jelentette a legnagyobb gondot, mivel államosításkor széthordták a katolikus egyház irattárát, melyből fontos iratok vesztek el. A Temesvári Római Katolikus Egyházmegye 2003 óta összesen 146 volt egyházi ingatlant: iskolaépületeket, bérházakat és telkeket igényelt vissza, eddig mintegy harminc visszaszolgáltatási kérést hagytak jóvá. A gyulafehérvári római katolikus egyházmegye 400 ingatlant kért vissza, közel 70-nek a visszaszolgáltatásáról határozat is van. Az Evangélikus Püspökség az eddig kért 25 ingatlanból 18-at visszakapott. Az Unitárius Püspökség igénye 84 ingatlan volt, ebből 28 van már a birtokukban van. A restitúciós bizottság adatai szerint a magyar egyházak eddigi benyújtott kérelmeinek egynegyedét hagyták jóvá. /Lejár a restitúciós határidő. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

2006. március 6.

Az idei torockói farsangtemetés nyitóprogramja Balog István nagyenyedi képzőművész festmény- és grafika-kiállítása volt a Tóbiás Éva Galériában. Elindult a hagyományos farsangtemetési menet. Az egészet a színpompás menet képviselte. A kultúrműsorban felléptek az aranyosszéki és a magyarlapádi Piros Pántlikás együttes tagjai. A program csúcspontja a kolozsvári Magyar Opera tagjainak fellépése volt. /Bakó Botond: Farsangtemetés Torockón. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

2006. június 30.

Első ízben rendezett Interkontinentális kisplasztika biennálét a nagyenyedi Inter-Art művészeti alapítvány. Az Egyesült Államoktól Japánig, Ausztráliától Európáig minden kontinens képviseltette magát. Régi álom megvalósításáról van szó, mely anyagiak hiányában mindeddig elmaradt – tájékoztat Balog István, az alapítvány elnöke. A kiállításon 133 művész ötszáz alkotással van jelen. /Tamás András: Földrészek Nagyenyede. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

2006. július 31.

Július 28-án nyílt meg a magyarországi származású, 44 éves Bogdán Zoltán amatőr művész kiállítása. A cigány családból származó Bogdán Zoltán felesége osztrák nő, jelenleg Bécsben élnek. Bécsben megismerkedett Balog István nagyenyedi művésszel, aki meghívta, így történt, hogy ez az első kiállítása. Maga a művész megvilágította munkájának célját, azt, hogy az emberek ne felejtsék el a gyökereiket. Ő csak a magyar cigányok életét festi. /Bakó Botond:”Szélirányban” a cigányművész (Bogdán Zoltán kiállítása Nagyenyeden). = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

2007. július 14.

Megnyitotta kapuit a II. Nemzetközi Ifjúsági Alkotótábor Nagyenyeden július 10-én, négy ország 20 ifjú képzőművész-jelöltjével. Balog István a táborvezető-szervező. Az ifjú művészeket Horváth Gyöngyvér grafikus (Kolozsvár), valamint Juga Alexandru (Nagyenyed) segíti. /Horváth László: Nagyenyed. Zajlik a II. Nemzetközi Ifjúsági Alkotótábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

2007. augusztus 23.

Gyulafehérváron a Nemzeti Múzeumban megnyílt Balog Istvánnak, az Inter-Art alapítvány megálmodójának a kiállítása. A változatos technikákkal fűszerezett kollográfiák, a technika ellenére visszafogottnak tűnnek. /Tamás András: Másféle valóság. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./

2007. október 6.

Balog István nagyenyedi művész, az Inter-Art alapítvány elnöke 1996-ban indította el a művésztelepet, most már a nagyenyedi nemzetközi alkotótábor egyike az ország legnagyobb és legkeresettebb táborainak. Balog István a táborral párhuzamosan elindította az évente rendezett Mail Art kiállítást is. A nemzetközi mail art tárlatok is hagyományossá váltak Nagyenyeden. Több mint ötven ország szász meg száz művésze küldött eddig alkotásokat, amelyek szintén gazdagítják az INTER-ART Kortárs Képzőművészeti Múzeumot. Balog István mindemellett két évvel ezelőtt az első enyedi Nemzetközi Ifjúsági Alkotótábort és az első Kisgrafikai Biennálét is megszervezte. Ugyancsak az ő ötlete nyomán megalakult az első Nemzetközi Wine-Art Grafika Tábor Gyulafehérváron. Eddig profi címketábor még nem volt Romániában. Balog István 39 éves, mindemellett szerepel egyéni és csoportos bel- és külföldi tárlatokon és könyvet is megjelentet. /Horváth László: Művészsors és Inter-Art. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

2008. július 25.

Július 10–20-a között rendezték meg Nagyenyeden a III. Nemzetközi Alkotótábort fiataloknak, amelyen négy országból (Románia, Magyarország, Portugália, Oroszország) összesen húsz, 10-16 év körüli fiatal vett részt. Augusztus 10–26-a között kerül sor Nagyenyeden a XIII. INTER-ART nemzetközi művésztelep táborra. Vezetője Balog István nagyenyedi képzőművész, aki az Inter-Art elnöke is. A világ szinte minden sarkából érkeznek művészek. A táborral párhuzamosan folyik a Mail Art kiállítás tizedik rendezvénye, a nagyenyedi vártemplom múzeumában. /Érsek Attila: Művészeti tábor Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 25./

2008. augusztus 30.

Az Inter-Art Alapítvány augusztus 10–26. között Nagyenyeden rendezte meg a XIII. Inter-Art Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábort, melyen tizenkét ország közel negyven képzőművésze vett részt a világ négy kontinenséről. Közben megnyílt a Bethlen kastélyban a hagyományos Nemzetközi Mail Art Kiállítás. A táborozó művészek az alkotómunka mellett megismerkedhettek Nagyenyed és vidéke néhány jellegzetességével, ellátogattak az Inter-Art muzsnaházi múzeumába és a Székelykő tövében fekvő Torockóra. Balog István, a tábor megálmodója és szervezője a résztvevőknek emléklapot nyújtott át. /Józsa Miklós: Nagyenyed. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

2009. április 10.

Tizenhárom év alkotómunkájára tette fel a koronát New Yorkban, az ENSZ kiállítótermében megnyitott kiállítás, fogalmazott Balog István, a nagyenyedi Inter-Art művészeti alapítvány megálmodója. Az Inter-Art alkotótáborban az évek során megfordult művészek színpalettájából összeállított válogatás eddig Gyomaendrődön, Bombayben, Isztambulban, Bukarestben, Kolozsváron, illetve a Washingtonban tárult az érdeklődők elé. A négytagú nagyenyedi küldöttség a New York-i Barks Community TV egyenes adásában bemutatta a német, francia, angol, román és magyar nyelven megjelent Egy más korbeli Nagyenyed képekben című, régi fotókat tartalmazó albumot. /Tamás András: Inter-Art New Yorkban. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

2009. szeptember 5.

Augusztusban 14. alkalommal rendezték meg a nagyenyedi alkotótábort, 15 ország 35 művésze volt jelen. A táborban Hollósy Katalin tűzzománc és Szabán György keramikus művész rajzkészségét, illetve festői tudását csillogtatta meg. Balog István táborszervező álma az volt, hogy egy jó sokszorosító grafikaműhelyt is létesítsen. Ma már tízen használják a műhelyt, amit a kolozsvári Horváth Gyöngyvér vezet. /Horváth László: XIV. Nagyenyedi Inter-Art Nemzetközi Alkotótábor. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

2013. október 29.

Bethlen-napok Nagyenyeden, Gyulafehérváron, Alvincen
Fehér megyei szórványmagyarságnak két felemelő ünnepnapja volt Bethlen Gábor fejedelemmé választásának négyszáz éves évfordulója alkalmából. A pénteki rendezvényeknek Nagyenyed adott otthont, a szombatra időzített eseményeket pedig Gyulafehérváron, és Alvincen tartották.
„Fejedelem, a fundamentum áll!”
Az enyedi pincegalériában került sor arra a képzőművészeti kiállításra, amelyet a nagyenyedi Inter-Art Alapítvány és a Bethlen Gábor Kollégium közösen szervezett. Huszonkét alkotó munkáit csodálhattuk meg, köztük Barabás Miklós, a kollégium egykori neves diákjának festményeit, Bethlen Gábor fejedelem és gróf Mikó Imre kollégiumi főgondnok portréit.
A megnyitón többek között jelen volt M. Horaţiu Josan polgármester, Balog István az Inter-Art Alapítvány elnöke, Ioan Hădărig, a Liviu Rebreanu Művelődési Központ igazgatója. A kiállítást Tóth Tibor református lelkész mutatta be. „Rajtunk a sor, kései rendek, ünneplőbe öltözve jövünk jelentést tenni négyszer száz év tartalmával a szívünkben (…) és jelentjük a Fejedelemnek, igen, Fejedelem, a fundamentum áll!”, hangzott el beszédében.
Szőcs Ildikó, a kollégium igazgatója mutatta be azt a kiadványt, amelyben a szerkesztők a fejedelem által alapított iskola néhány egykori diákjának és tanárának munkáit gyűjtötték össze, így kívánták emlékeztetni az olvasót arra, hogy a Bethlen Gábor alapította 391 esztendős kollégium milyen neves képzőművészeket adott az egyetemes magyar kultúrának.
Bethlen Gábor nevét viselő iskolák találkozója
A kiállításmegnyitót követően került sor a Bethlen-iskolák találkozójára, amelynek ötlete tizenegy évvel ezelőtt született meg. A díszterem zsúfolásig megtelt. Szőcs Ildikó igazgató felolvasta a volt enyedi diák, Brendus Réka, a magyar kormány nemzetpolitikában felelős államtitkársága főosztályvezető helyettesének a kormány nevében küldött üzenetét.
Az eseményen jelen volt Szőcs Gyula, a kollégiumi keresztszülőprogram nagy támogatója, Kováts Krisztián megyei RMDSZ-elnök, Király Melinda, az EMNP alelnöke, Lőrincz Helga nemzetiségügyi tanfelügyelő, Lászlóffy Pál, az Romániai Magyar Pedagógusszövetség (RMPSZ) tiszteletbeli elnöke, a kollégium régi támogatója.
Sorban bemutatkoztak a Bethlen Gábor nevét viselő iskolák. Elsőnek Debrecen, majd Gyomaendrőd, Hódmezővásárhely, Nyíregyháza, végül pedig Székelyudvarhely képviselői szólaltak fel. Valamennyien elmondták, miért is választották az illető iskolák a fejedelem nevét. Két magyarországi testvériskolából érkező diákcsoport is vendégeskedett a hétvégén a kollégiumban a budapesti Baár Madas református gimnáziumból Wrábelné Hatházi Judit vezetésével és a Lévay József Református Gimnázium diákjai, a találkozó alkalmával a vendégek is beszéltek iskolájukról, a nagyenyedi kapcsolatokról.
Gazdag gyulafehérvári program
A gyulafehérvári ünnepségek a református parókia udvarán kezdődtek, ahol felavatták az új haranglábat. Gudor Botond református esperes házigazdaként köszöntötte a vendégeket. Elmondta: a Háromszékről származó harangláb megalkotásában sokat segített a vargyasi Sütő család. A baróti Demeter László ismertette a harangláb történetét, majd egy adománylevelet és egy díszzászlót adott át az esperesnek, amit Szekeres Attila István mezőmadarasi származású sepsiszentgyörgyi heraldikus, a címertudomány doktora, valamint Puskás Bajkó Gábor hímző grafikus adományozott a gyulafehérvári egyházközségnek. A harang a Fehér megyei Marosszentimre gyülekezet nélkül maradt templomából származik – tudtuk meg. Az eseményen jelen voltak a Bethlen Gergely Hagyományőrző Egyesület tagjai is. A rendezvényt a Kovásznai Megyei Tanács, a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Ház, a Bethlen Kollégium és a Bod Péter Alapítvány támogatta. Emelte az ünnepi hangulatot Szilágyi Győri Hunor és Gligor Daria elemista tanulók szép hegedűjátéka.
Ezt követően az Egyesülés Múzeumban Gy. Szabó Béla metszeteiből és festményeiből nyílt kiállítást tekinthették meg az érdeklődők. A múzeum részéről Gabriel Rustoiu igazgató mondott beszédet, ebben az alkotót az egyik legnagyobb „román” művésznek nevezte. Ferenczy Miklós esperes, Gy. Szabó Béla nevelt fia magyarul és románul mutatta be a művész életét és munkásságát.
A második kiállítás a Római Katolikus Egyházművészeti Múzeumban tudományos értékű. A bemutatót Sipos Gábor egyházkerületi levéltáros tartotta. A tárlókban eredeti dokumentumokat láthattunk pl. Bethlen Gábor levelét az erdélyi református lelkipásztorok gyermekei számára.(1629. július 13.) vagy a partiumi református román papokat magyar kiváltságokban részesítő egykori másolatot (1614. február 14.) Egy másik iratban a református vallású szászoknak istentiszteleti hely gyanánt odaadja az óvári iskola (ma: ferences kolostor) végében levő „palatiumot.” (1629. május 14).
A délelőtti ökumenikus istentiszteleten zsúfolásig megtelt a gyulafehérvári székesegyház. Jakubinyi György római katolikus érsek szólt az egybegyűltekhez Bethlen Gábor személyének jelentőségéről beszélve, majd Kató Béla református püspök Bethlen Gáborról, mint a magyarok Gedeonjáról emlékezett meg. Az ökumenikus istentisztelet zárómozzanata a székesegyházban található emléktábla megkoszorúzása volt. Fellépett a nagyenyedi egyházközség, valamint a kollégium leánykórusa Fórika Éva zenetanár-karnagy vezetésével. A kórustagok Erdély szinte valamennyi népviseletében pompáztak.
Az istentiszteletet kulturális műsor és vásár követte a Vártéren. Itt különösen fontossá vált Turzai Melán kollégiumi aligazgató és Kónya Tibor iskolalelkész moderátori tevékenysége.
A Vártéren felállított színpadon Kováts Krisztián Fehér megyei RMDSZ-elnök köszöntötték az ünneplő közönséget. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke arról beszélt, hogy a nagy fejedelem tizenhat éves uralkodása alatt megerősödött a transzszilvanizmus jelensége. Tudott csatába menni, de tudott szövetséget is kötni, ha arra szükség volt. Felszólalt többek között Sógor Csaba parlamenti képviselő és Hegedűs Csilla, az RMDSZ főtitkár-helyettese, a Communitas Alapítvány képviselője, az eseményen jelen volt Magdó János kolozsvári magyar főkonzul is. Fellépett a Collegium Gabrielense régizene- és táncegyüttes Tomai Gyöngyi és Kónya Mária vezetésével. Táncműsorukban a két fejedelem (Bethlen, és Báthori) párharcát elevenítették fel. Láthattuk, halhattuk a sepsiszentgyörgyi Codex és a budapesti Tabulatura együttesek műsorát is. A sok népi tánc (magyarlapádi, felvinci, miriszlói, csombordi, bethlenszentmiklósi, illetve a torockói citerazenekar) igazolták a szórvány érdeklődését a népi kultúra iránt. A Fehér megyei RMDSZ éppen ezeknek a kis közösségeknek a támogatásával – pl. a néptánccsoportok szervezésével és utaztatásával – vállalt fontos szerepet az ünnepen.
Eközben a Vártéren kirakodóvásár zajlott sok szép magyar termékkel, a Böjte-ház udvarán pedig „huszárgulyás” főtt sajátos recept szerint. A műsort Antal Timi nagy sikerű, sok fiatalt odavonzó könnyűzene-koncertje zárta.
Istentisztelet Alvincen
Délután hálaadó istentiszteletre került sor a Gyulafehérvártól 11 km-re levő Alvinc nemrég felújított XIII. századi református templomában. Az istentiszteletet Ft. Kató Béla református püspök tartotta. A mindössze tíz református hívőből álló gyülekezetet Gudor Botond esperes látja el lelki szolgálattal. Népes közönség vett részt az istentiszteleten, jelen voltak a helyi ortodox és görögkeleti papok, valamint a polgármester. A vendégek között voltak azok az anyaországiak is, akik segítségével a felújítási munkálatok megvalósulhattak. Minderről Dioszegi László, a Teleki László Alapítvány képviselője beszélt. Fellépett a Tabulatura együttes és a nagyenyedi egyházközség református kórusa Fórika Éva vezetésével. Boros Erzsébet buzásbocsárdi énekes népdalokat adott elő.
Szabadság (Kolozsvár)



lapozás: 1-30 | 31-37




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998